37. fejezet

Bordáimra helyezi tenyereit. Nem tud mit kezdeni velem. A látványom teljesen lesokkolta.

Mivel Ő még nem volt nővel, ezért nem sietettem.

  Következő lépése azonban teljesen meglep.

Látványosan megrázza magát, kifújja a régen bent tartott levegőt, s hátamra vezeti ujjait. Nem is vesződik a melltartóm kapcsaival. Összébb nyomja a szárakat, a kis fekete kapcsok eleresztik egymást, s a kosarak funkciója elvész a semmibe. Melleim széjjelebb csúsznak, és már nem úgy illeszkednek a melltartóba, ahogyan kellene. Kicsusszan egy kicsit.

A kosarakat visszaszorítom a helyére karommal. Hope viszont gyengéden levezeti vállamról a pántokat. Karom visszaesik ölembe, a fehérnemű pedig lecsusszan, ezzel felfedve dús kebleimet.

  Azt hittem kínos pillanat lesz ez. Tévedtem.

Hoseok végelegesen levette rólam az anyagot és elhajította.

 Vajon most mit akar velem csinálni?

Kérdésemre a válasz hamar megérkezett. Újra ajkaimra pecsételte sajátját, s visszadöntött a párnák közé.

Mellemre csak nagy sokára mert rányúlni, de azt is megértük. Elsőként csak rajta pihentette tenyerét, miközben törekvően haladt egyre beljebb a számba nyelvével. Aztán ujjaival kissé összébb nyomta őket.

Nem voltam képes tovább tűrni gyengédségét, ezért rásegítettem. Ráhelyeztem kézfejére a tenyeremet, és arra késztettem, hogy markolja meg szorosabban azt a mellet.

Felvette a ritmust velem. Sokkal élvezetesebbé vált az érintése. Annyira, hogy még nyöszörögnöm is kellett közben.

Egy pillanatra kiszállt számból, s megnyalta vele hüvelykujját, melyet vissza is rakott az éppen kényeztetett területre. Hope benyálazott ujjával bimbómon kezdett el körözni, ami megkeményedett ettől. Már-már fájt az, ahogyan dörzsölte.

- Ah, Hopi – szökött ki nedves ajkaim közül. – Folytasd! – javasoltam neki.

    Hoseok csókot nyomott ajkamra, többet is, majd egyet az államra, a nyakamra, a kulcscsontomra, a mellkasomra, mindkét keblemen leírt egy kört ízlelőbimbóival, s folytatta útját tovább. Apró, nyálas puszik csattantak pocakomon, köldökömön, csípőm közén. Aztán akadályba ütközött.

A nadrágom.

Kiskutya szemekkel, tanácstalanul tekintett rám.

- Hopeh, már megmondtam… - sűrű oxigénváltások közepette kipréseltem magamból a szavakat.

   Megragadta a nadrág korcát, és kibújtatta a gombot. A sliccet gondosan lehúzta. Minden ujjával belekapaszkodott a nadrágomba, és lerántotta csípőmről. Egészen a térdemig letolta. Egy újabb részem vált fedetlenné, mely pírt csalt Hope arcára.

Fehér csipkés bugyim elegánsan tárult szeme elé. Mégsem akart hozzá érni. Helyette lehúzta teljesen rólam a nacit, amit kecsesen az ágy mellé dobott.

Automatikusan széttártam lábaimat, amivel Hoseok nem igazán tudott mit kezdeni.

Hol rám, hol a bugyira tévedt kikerekedett írisze. Végül unszolás nélkül is megtette a dolgát.

Befeküdt combjaim közébe. Mutatóujjait beleakasztotta a bugyi széleibe, s csigalassúsággal húzta lefelé az apró csipkét.

Miután már szinte teljesen meztelenné váltam, Hoseok visszahajolt nőiességemhez, melyet már semmi nem fedett. A bugyi is jó messzire repült a szobába.

Sejtelmem se volt arról, hogy Hope mit és hogy fog odalent tevékenykedni, de reméltem a legjobbakat. Bármennyire is tapasztalatlan, én élvezni fogom.

Behunytam szemeimet, s átadtam magamat neki. Nem akartam zavarni tekintetemmel se, és szerintem Ő is nyugodtabbá és magabiztosabbá vált ezáltal.

Először meleg leheletét éreztem meg érzékeny bőrömön, de már az is lázba hozott. Visszafojtott lélegzettel vártam, mit fog művelni velem.

Csókjának cuppogása ütötte meg dobhártyámat. A nyomás pedig szeméremajkaimon értek.

Ujjaim akaratlanul is a takaróért indult. Éreztem, tudtam, hogy kelleni fog.

Igazam lett.

    Hope jobban széttárta combjaimat, hogy közelebb csusszanhasson nyílásomhoz. Ezzel a mozdulattal azonban a szeméremajkaim is elváltak egymástól.

Hoseok mindkét karját átvezette behajlított lábaimon, és egyenest a csípőmbe kapaszkodott. Végtagjaimat beleakasztottam felkarjaiba.

   Ujjával megcirógatta kívülről a nemi szervemet, és a következő körben már belehelyezte a nyílásba ujjbegyét, mellyel végig siklott nedves rózsámon.

- Hopehh – suttogtam a nevét.

Mélyebbre ásva ujját, fentről lefelé megcsiklandozta csiklómat. Ismerkedve az érzéssel, ezt folytatja, csak egyre gyorsabb tempót diktálva. Teljes hosszban vízszintesen elsüllyesztette ujját ajkaimba, s csúsztatni kezdte sikamlós csiklómon. Közben Hoseok puszikat nyomott combom belsejére.

   A nyögéseket egyre nehezebbé vált visszatartanom, főleg úgy, hogy Hope egyre jobban izgatta a legérzékenyebb pontomat. Csiklómakkom a sok piszkálástól duzzadásnak indult. Ekkor Hoseok fejével még jobban lenyomta lábamat, hogy jobban széttáruljon előtte a kelyhem. Izgatottan kalandozott le vulvámhoz. Kinyújtotta nyelvét, és belerakta hegyét, mellyel megcélozta a makkot.

Ujja eközben megtalálta a nyílásomat, s begyét ki-be dugdosta a lüktető lukban. Amint az jobban kitágult a sok izgalomtól, az ujj úgy csusszant beljebb.

Ekkor kaptam bele először a takaróba.

- Ahh… - nyögtem.

Hoseok abba se hagyta. Feje egyre jobban elveszett a vaginámba, s nyelve teljes hosszokat futott végig klitoriszomon. Ujja mellé párosult egy másik társa is, s már együtt tágították járatomat, mely ezerrel lüktetett, csaknem úgy, mint a szívem.

   A rám mért felfűtöttség olyan erős dobogásra késztette aortapumpámat, hogy alig győzte pumpálni a vért ereimbe. Testem felhevült, izzadságcseppek gyöngyöztek bőröm felszínén.

Hoseok is már rendesen tapadt hozzám. Sőt, az Ő teste még jobban árasztotta a hőt, amiben akár a láz is közre játszhat. Hope még beteg, és ennyi erőfeszítés után simán kijöhet rajta jobban a betegség.

- Sih-es-shünk – mondtam. Szavam az ütemre tagolódott, amit Hope diktált az ujjával. Olyan erővel igyekezett belém nyomni a két kis végtagot, hogy az egész testem mozgott az ágyon.

Ahogy kimondtam, megfeszültem. Lukam még az eddiginél is jobban pulzált. A csiklómakkom pedig kihegyesedett.

Egymást követően hagyták el ajkamat a nyögések.

A fura érzést, mely totálisan átjárta testemet, a takaróba igyekeztem elfojtani. Szorosan kapaszkodtam belé.

Hope abbahagyja a kényeztetésemet.

Ad még pár csókot ajkaimra, nyelvével utoljára megízleli nedvemet, s visszatér hozzám.

Puha kezével megsimogatja pirospozsgás arcomat.

- F-folytatom, csak várjh egy kicsit.

Erőt gyűjtök, hogy ezúttal én okozzak örömet Hopenak. Feltápászkodom, és remegve négykézlábra ereszkedve odalépkedek nadrágjához.

Hoseok rám tekint.

Kezével megállít, és közben fejét rázza.

- Mi az? – lepődötten kérdem tőle.

Nem válaszol.

- Hol a telefon?

Eszembe jut, hogy elhajította valahová.

- Picsába. Miért nem akarod?

A karomért nyúl.

Bőrömre betűnként leírja.

„M-E-R-T N-E-K-E-M N-I-N-C-S S-Z-Ü-K-S-É-G  R-Á.”

- De hát Hope… Ez is a része.

Akaratlanul is letekintek nadrágjának azon pontjára. Valóban feszesen kitüremkedik.

- Én akarom.

„D-E M-I-N-D-J-Á-R-T Ö-S-S-Z-E-E-S-E-L!”

- Nem, nem, megvagyok, hidd el.

Elérzékenyülök. Ennyire figyelmes fiút még életemben nem pipáltam.

- Köszönöm – franciacsókkal jutalmazom kedvességét. – De én igényt tartok rá.

   Kicsatolom az övét.

 Az egész szíjat kirántom belőle. Lerakom valahova a földre, majd a gombra vetül minden figyelmem. Nehezen akar kibújni a lukjából, de megoldom pár perc alatt.

Hazudnék, ha azt mondanám, nincs bennem a félsz, hogy nem az fogad, amit akarok.
Feszengve lecsúsztatom a sliccet. A nadrágot már Hope segít leszedni.

Alig egy kis darab textil választ el tőle.

Ráteszem kacsómat. J-Hope viszont abban a pillanatban megragadja csuklómat, és teljesen mást tesz, mint amit elképzeltem.